Magyar gyerekeknek Mikulás hozza az ajándékot december 5-én éjjel!
Magyar gyerekeknek Jézuska hozza az ajándékot karácsonykor!
Talán nem én vagyok az egyetlen, akinek a gyerekkorához még ezek a hagyományok fűződnek! Ha nagyon megerőltetem magam és megpróbálok visszaemlékezni az előző évezred végének utolsó évtizedeire, akkor még felrémelenek olyan emlékek, hogy nővéremmel kakaót szürcsölünk a konyhában és arra várunk mikor jön a Mikulás (persze ha jön, mert azért mi sem voltunk minden éveben jó gyerekek, de ez már régen volt...). KOPP-KOPP (+lánccsörgés)!!! Usain Bolt reakció idejét megszégyenítő rajttal indultunk a csúszós csempéről csattogós papucsunkban és pizsamánkban, amikor meghallottuk e két zajt, ami akkor zenének tűnt a fülünkben. Igaz, sosem sikerült találkoznunk az ajándékozóval és az őt kísérő krampuszokkal, de tudtuk, hogy ott járt. Ezúton is szeretném megköszönni régi szomszédainknak, hogy ilyen módon is szívességet tettek szüleinknek és soha nem múló kellemes emléket csempészetek szívünkbe.
Most remélem mindenkinek eszébe jutott valamilyen hasonló emlék! Idézzük fel és csak utána folytassuk...
Ezután a kitérő után komoly vizekre evezve kifejteném, hogy "felháborodásom" oka az a rengeteg Santa Claus, akiknek/amiknek valamilyen formájában kis hazánkban találkozom!
Részletezése megér egy misét:
Reggelente munkába "igyekezve:D" elhaladok egy bolt előtt, ahol egy örökké mosolygó, fröccsöntött ábrázattal megáldott, amerikai giccsel nyakonöntött 130 cm-es Santa Claus bábu az én kezdő salsa tudásomat megszégyenítő mozdulatokkal tekeri és rázza a csípőjét miközben karácsony ünneplésére buzdító dalokat énekel végtelenítve a maga gépies hangján. Hát,... köszönöm szépen!
Reklámok csak azt hírdetik, hogy karácsonykor majd jön egy nagyhasú, szakállas öreg, aki a kandalló mellett álló karácsonyfa alá elhelyezi az ajándékokat.
És mi lenne, ha a globalizáció és az Amerikai Egyesült Államok majmolásának hatására végleg eltűnnének a feljebb említett hagyományok, és Magyarországon csak Santa Claus lenne...? Ki törődne a panelben lakó gyerekekkel, akik a gázkonvektor csövét nézve várnák, hogy eljöjjön a Szent este, mert ott érkezik meg, akire várnak. Elképzelem magam gyerekkoromban, ahogy kandalló hiányában kénytelen vagyok lesétálni a kazánházba, ahol nem mellesleg a Rézfaszú Bagoly leselkedik rám és félelemtől reszkető kézzel próbálok beverni egy szeget a 15 mm-es kazánlemezbe, mert arra szeretném felakasztani 90 %-ban poliésztert tartalmazó zoknimat, hogy reggelre abban is legyen valami finomság. Na, ennek szerintem az lett volna a vége, hogy reggelre csak egy megolvadt műanyag foltot fedeztem volna fel kazánon meg egy szidást a fejemen.
És szegény Jézuskáról még meg sem emléketünk, aki hangtalanul hozta be pont azokat az ajándékokat, amiket szerettünk volna, pedig csak szüleinknek mondtuk el, hogy igazából mire vágyunk! Vannak megmagyarázhatatla dolgok... Napjainkra az ő munkája is egye inkább háttérbe szorult a már említett hét rénszarvas húzta szánnal szabálytalanul közlekedő, jelenleg az Északi-sarkon tartózkodó, manókat feketén alkalmazó, piros ruhás, ősz hajú és szakállú, fehérbőrű férfi miatt.
Száz szónak is egy a vége: hagyjuk, hogy nálunk Mikulás és Jézuska tegye a dolgát!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése