2010. március 31., szerda

Orishas workshop

Egy kis rövid beszámoló, hogy mi is, hogyan is, miért is volt az, amit a hétvégén elkövettünk.

A Santeira egy újvilági hit, amelyet a rabszolgák hoztak át Nyugat-Afrikából Dél-Amerikába. Útja során többször megújult a katolicizmus, a dél-amrikai törzsi vallások ill. az amerikai őslakos indián hitvilág egyes elemeivel. Követői a santerók (ill. nők esetén a santerák). A Santeria szent világát az Ashe, a növekedés, a fejlődés, a tökéltesedés elérése motiválja. Világnézetük a dinamizmus ontológiája.A világ nem tárgyakból, hanem folyamatosan mozgásban lévő erőkből épül fel. Ashe nem más, mint energia, amiből felépül a világegyetem. Megváltoztathatom a környezetem, ha energiát veszek el vagy adok hozzá.Az orisák - akik igazából mind Isten megnyilvánulásai - rendszerint a katolikus vallás egy-egy szentjéhez kapcsolhatók és megfeleltethetők. Közülük a harcos orisákat guerreróknak nevezik.
És akkor még mielőtt valaki azt hinné, hogy valami voodoo szeánszon, vagy valami hasonlón lettem volna: tisztázzuk, hogy az alap orishas lépéseket igyekeztem elsajátítani fővárosunkban egy workshop keretén belül százegynéhány magammal. Több-kevesebb sikerrel...
Igazából nagyon nehéznek találtam, főleg a gyerekcipőben járó tánctudásomra alapozva, ami ugyan már több, mint pár hónapja, de ide még mindig kevésnek bizonyult. Ti. sok lépést még leutánozni is nehezemre esett (vagy nem is sikerült), nemhogy még ritmusra is mozogjak rá...
Főleg, amikor még mellel, kézzel, fejjel is olyan mozdulatokat kellett csinálni, amik "biofizikával nem összeegyeztethetők", akkor már teljesen meg voltam lőve. De összeségében nagyon jó volt!
Egy kis ízelítő, hogy hogyan is nézett ki tavaly ugyanez:



Háttérben 2.

Na, ezt a számot felhajtanom nem volt könnyű, de megtaláltam.
Jó hallgatást!

Bobby Blue Band - Ain't no love in the heart of the city

2010. március 30., kedd

"Legnyugatra"

Szakonyfalu: A falu érdekessége, hogy sokáig az ország legnyugatibb pontjaként tartották számon, bár a térképre nézve kiderül, hogy sohasem volt az. Mivel a határsáv megnyitása elõtt (1990) a ténylegesen legnyugatibb községet, Felsõszölnököt nehezen lehetett megközelíteni, a Magyar Természetbarát Szövetség az un. "nyugati pontot" a szakonyfalui erdészház közelében jelölte meg. E nyugati pont emléke - a kopjafa - még ma is ott áll.
Előző hét utolsó munkanapján, az új bicikli élményétől megrészegedve a fentebb említett ponthoz is eltekertem...

A "legnyugatibb pont"

h>=33 m

d1,3>=90 cm

Dávid és Góliát harca

Tű vs. lomb



2010. március 26., péntek

TRX

Nagylevegő... ésakkormostszóljonablogarrólamirőlegynaplónakisszólniakénevagyisavelemtörténtdolgokról.
Legyen szó a tegnap délutánról.
Bevezetés: múlt heti kondicionálás közben lettem figyelmes egy különös jelenségre, nevezetesen arra, hogy egy helységbe nők és férfiak bemennek, bezárkóznak, majd egy óra múlva fáradtan és izzadtan, elégedett arccal kijönnek. Hát gondoltam ezt én is kipróbálom... Be is jelentkeztem!
Nagy izgalmamban - hasonlóan mint Kimi az első Forma 1-es futama előtt - elaludtam, de nagyon... Este hétre kellett volna ott lennem, hát én célállomástól kb. 8 km-re ébredtem 18.58-kor. Talán ezért is esett meg az az eset, hogy idő hiányában mackóalsóban igyekeztem odaérni a tetthelyre. KRESZ szabályait szem előtt tartva, de nem betartva futottam meg a gyors körömet, hogy azért sokat ne késsek.
Odaérek, szívem majd kiugrik... első gyakorlat: kicsit emeljük a pulzust...
Akinek még nem mondtam volna, egy TRX edzésen vagyunk, melynek kitalálása állítólag az US Navy Seal alakulatához köthető.
Szóval pulzus az egekben... lábam remeg... és nagyon melegem van.
Pihenőidő alatt gyorsan "pótoltam az elvesztett elektrolitokat", aztán nekiugrottunk pár hasizom gyakorlatnak. Itt már voltak gondok, mert - mint előzetesen már olvashattátok - hasra csak a buzik gyúrnak, ezért itt picit meg voltam lőve. Második gyakorlatnál már a padlóról felkelés is alig ment...
De nincs megállás, mert kb. 15 perce megérkezett a biciklim:D:D:D:D:D:D:D

2010. március 25., csütörtök

Háttérben 1.

Új rovat-sorozat:D

Szóljon ez azoknak, akik esetleg megnézik a blogot, de új bejegyzést nem igen találnak, csak egy videót, amit esetleg megnézhetnek.
Itt most csak zenés videók lesznek, melyeket akár (izléstől függően) háttérben lehet hallgatni. Akik olyan zenére számítanak, amelyeket bárhol hallhat, az tévedni fog, mert megpróbálok olyan klipeket választani, melyek picit háttérbe szorultak és ritkán hallhatók, ez sokaknak talán azt is jelentheti, hogy pont azért kerültek oda, mert oda valók..., de ez most az én "listám" az én döntésem.

Sting - They dance alone

Egyik kedvenc előadóm zenéjével kezdek. A dolog apropója, hogy év eleje óta arra készültem, hogy elmegyek a pécsi koncertjére, mert beharangozták, hogy a Kulturális Fővárosban ad koncertet az év vége felé. Sajnos, nem tudtak megfelelő időpontot egyeztetni, ezért ez most kimarad, de talán majd egyszer...


2010. március 19., péntek

Dalszöveg prózában 1.

Ihn nikho! Mahna nikho mha nahna e rei! Mha nahno mha nah rikho! Ihni Kohei!
Hol volt, hol nem volt: élt egy szamuráj, igazi mesemondó nagy király. Nagy az, aki nagy, aki kicsi, az kicsi. Hiszi a piszi, aki elhiszi!
-Egy mágustól lestem, festem a testem. Nyerő az erő, míg az ész felemelő. Agyam alatt az alap izmom, ha dagad... Abból fakad minden baj, ha egyszer elapad! Apropó! Én nem vagyok naplopó!
Tele a markom! Tartom a kardom! Ha jó, ha nem, ha muszáj: hívjatok úgy: Szomorú szamuráj! Mert nem az a vagány, kinek földig ér a lába és a háta közepén kinőtt a szárnya... Vagy féllábbal fellábal minden földhányásra: a Csomolungmára... Emlékszem! Na de nem egészen! Volt, amikor legyőztem egy sereget éppen és a hétfejű sárkányt úgy széttéptem: kifizették rögtön készpénzben...!
-Imádlak! Szomorú szamuráj! Csak harcolj értem! A szerelem vár! Szomorú szamuráj! Földön, égen!

Szinte fáj, de valamikor még nagy sláger is volt...

2010. március 18., csütörtök

Határellenőrzés

Természetbe szólított tegnap a kötelesség, mely során egy kb. 25 km-es sétát kellett tennem/tennünk, hogy mi, az osztrák-magyar határ mentén bizonyos nemű dolgokat észrevételezzünk és tárgyi bizonyítékokkal nyomatékosítsunk.
Ebből a kirándulásból tartom meg mai sajtótájékoztatómat.
A képek minősége önmagukért beszél, mert telefonnal csináltam őket...:S



2010. március 16., kedd

Álomfejtés

Álmot láttam.
Ez olyan álom volt, hogy amikor felkeltem alig hittem el, hogy "igaz". Az agyam valahogy particionálhatta magát egy kis időre vagy a rejtett mappákban kutakodott, nem tudom, de az biztos, hogy ilyen nem gyakori, legalábbis velem még nem volt ilyen.
Álmom: otthon vagyok kis családdommal és a köteléket erősítendő, együtt játszik kicsi-nagy, méghozzá Activity-t. Ez eddig átlagos... A furcsaság ott jön, hogy nekem kellett kitalálnom azokat a dolgokat, amiket édesanyám és nővérem elmutogatott, lerajzolt vagy körülírt. És nem sikerült! Ez hogyan lehet?
Álmodom, hogy mutogatnak nekem valamit, ami az én gondolataimban született meg, de mégsem tudom, hogy mi is az... mintha a másik énem találta volna ki...
És amikor (még mindig álmomban) megnézem, hogy mit is kellett volna előadniuk, akkor felháborodásomnak adtam hangot, hogy miért így mutogatták stb. Azt már nem tudom mik voltak, de arra emlékszem, hogy megmutattam hogyan kell egy gyökeret lerajzolni...
Kiváncsi vagyok mikor fogok oda fejlődni, hogy magam ellen pókerezek vagy sakkozok álmomban...?

2010. március 11., csütörtök

Részleges hazaárulás

Tegnap követtem el ezt az általam fejlesztett cselekedetet és/vagy fogalmat.
Történt ugyanis, hogy a határ közelsége arra buzdított, hogy személygépjárművem kielégíthetetlen nafta utáni sóvárgását sógoréknál csillapítsam, vagyis ott tankoljak.
Én már nem tartozom abba a generációba, akik nem bírták volna ki a zabszem-próbát határátlépésnél, mert annyi ellenőrzés volt, hogy sok..., de még mindig furcsa picit akár padlógázzal átrobogni egy másik országba.
Első település Heiligenkreuz, mely arról nevezetes, hogy oda tervezik megépíteni az osztrákok a szemétégtőjüket egy köpésre a határtól, hogy utána az uralkodó széljárásnak köszönhetően a szentgotthárdiak és a környékbeliek szippogassák a mesterségesen "felfrissített" levegőt. Lassítás, figyelem a benzin árakat, lepörgetem előttem az aktuális valuta-árfolyam, gyors fejszámolás, kockázatelemzés, döntés-előkészítés, át nem ruházható, rövidtávú stratégiai döntés meghozatala: nem itt tankolok.
Mint a föl-földobott kő, úgy térek haza én is országomba, hogy itt megtankoljak egy osztrák kútnál:D, na ez nonszensz volt.
Azért, hogy még se legyen minden ilyen egyértelmű, ezért mai ebédemért ismét határátlépésre adtam a fejem és a testem további részeit is.
Szóval a cím picit túlzás volt, mert igazából nem követtem el semmit, csak egy kis beszámolót tartottam, mert úgy el vagyok maradva a bloggal, hogy már a munka rovására mehetne...
Ítélet később várható!

Akik még nem látták, nekik...

Mindenképp nézzék meg azok, akik netalán egyszer "felelősségteljes" beosztásba kerülnek.

2010. március 4., csütörtök

Leszek

Tegnap este olyan tájban értem haza, hogy érdemesnek tűnt a tévét bekapcsolni és körülnézni, hogy milyen adók is vannak.
Rövid beszámoló ideiglenes otthonom fogható cstornáiból/kanálisaiból:
Nem nagyképűségből mondom, de több mint 1000 csatornát tudok nézni, ebből kettő magyar nyelvű: Duna és az Autonómia, ami a Duna egyik "mellékága".
De a lényeg a többi adón van:
Az ezer feletti csatornából több száz szextelefonos híváskezdeményezésekre buzdít, mert az nagyon megéri, mivel a telefon másik végén kedves arab nők válaszolgatnának az ember perverz kérdéseire.
Ma, reggeli elfogyasztása közben a híreket kénytelen voltam az Al Jazeera nemzetközi adásán megnézni, mert ott legalább angolul beszélnek és érdekes beszámolókat közvetítenek a tádzsikisztáni választásokról és más érdekes dolgokról is.
Egy adót picit hosszabban is tudtam nézni: Persian Film. Ennek előnye, hogy Mr. Bean és Tom és Jerry epizódokat adtak, amiknek nagy előnye, hogy komolyabb arab nyelvtudás nélkül is magunknak tudhatjuk a mondanivalójukat.
És akkor egy picit beszéljünk a bejegyzés címének mögöttes tartalmáról:
Talán egy olasz adón pillantottam meg e gyöngyszemnek számító "mesét", melynek tervezett célcsoportját még nem sikerült megállapítanom. Jó szórakozást hozzá:

Leszek, a kutya:


2010. március 3., szerda

Nagy az Isten....

...állatkertje, de alacsony a kerítése.
Mondhatnánk ezt is arra az emberkére, aki a lenti videót kitalálta és megvalósította, hogy mi az megnézve jókat nevessünk rajta. Mert el kell ismernem nagyon jó!

2010. március 2., kedd

Farm, ahol élek

A Szakonyfalui Vadászház Magyarország legnyugatibb pontján, a Hármashatárhoz – magyar–szlovén–osztrák – közel, a szakonyfalui erdőtömb mélyén található.
Jól megközelíthető, mégis csendes helyen fekszik. Szentgotthárdtól alig 8 km-re, Szakonyfalu községből kivezető, kavicsozott út mellett épült erdészházként.
Alsó szintjén a kor igényeit kielégítő konyha, társalgó és egy kétágyas vendégszoba található a fürdőszobával és a mellékhelyiséggel együtt. A második emeletre patinás lépcső vezet, ahol a két vendégszoba található. Kérésre az étkezés megoldható.
A ház vezetékes ivóvízzel, árammal és telefonnal ellátott, fűtése egyedi, cserépkályhás. A társalgóban tv-készülék van, az épülethez zárt parkoló tartozik.
A ház körüli fenyvesek és lomberdők fokozottan védett természetvédelmi területen állnak, kitűnő gyalogtúrára alkalmasak. A párás, mély völgyekben futó patakokban pisztráng is él. Számtalan növény- és állatritkasággal találkozhatnak az ide látogatók. A háztól pár kilométerre folyó Rábán – amely itt még határfolyó – a kenutúrákat szeretők élményeket szerezhetnek. A közeli Szlovéniába és Ausztriába is át lehet látogatni.

2010. március 1., hétfő

Sztgh

Rohan az idő...
...Annyira, hogy már a vadnyugaton töltöm időm nagy részét, ugyanis a következő két hónapban Szentgotthárdon próbálkozok azzal, hogy a viselkedésem, olyan hatással legyen belső énemre, hogy a koszon kívül más is ragadjon rám.
Nincs tehát más hátra, mint felfedezni az Őrséget...
...erre egyenlőre nem sok időm maradt, mert a költözés és a környezettel való ismerkedés eddig "minden" időmet elvette, de ami késik...