2010. január 17., vasárnap

A ló másik oldala (PETA)

10 másodperc. Körülbelül eddig bírtam nézni azt a videót, ami mostanában nagyon terjedőben van az i..w-en.
Ez a PETA-nak - a világ legnagyobb állatvédő szervezetének - a videója, melyet a címéből kiindulva egy "szőrme-farmon" készítettek. Hát én akkor hagytam abba a nézését, amikor egy mosómedvét elkezdenek élve nyúzni... Nem tagadom, megnéztem már sok durva videót a neten, de az állatkínzást soha nem bírtam elviselni se a környezetemben, se videón...

De a lényeg nem is ezen a videón van, hanem a szervezet tevékenységén.
Öt fő pontba sorolják a céljaikat:
1. Az állatok nem azért vannak, hogy megegyük őket
2. Az állatok nem azért vannak, hogy viseljük őket
3. Az állatok nem azért vannak, hogy kísérletezzünk rajtuk
4. Az állatok nem azért vannak, hogy szórakozásunkra használjuk őket
5. Az állatok nem azért vannak, hogy bármi módon meggyalázzuk őket

Hát aztán ezekkel aztán lehet egyet érteni teljesen, részben vagy nem (a megfelelő aláhúzandó).

Egyébként én szükségesnek tartom az ilyen szervezetek működését, de mindennek megvannak a határai...
A kíváncsiság kedvéért azért belekukkantottam, hogy miket lehet venni a PETA shopjában... Hát egy új világ tárult elém! Vannak megszoktt dolgok: ruha, toll, poszter, giccsek stb. De akad ott néhány gyöngyszem is! (És akkor most evezzünk komolytalanabb vizekre!)

Táncos cica:
A leírásból kiderül, hogy ez a 4 dolláros, madzagon lógó öt fadarab már a PETA hivatalos macskáinál is nagy siker volt, ezért biztosak, hogy a mi cicáinknak is kedvence lesz.
Hát nekünk általában mindig volt macskánk, aminek köszönhetően kis macskáink is. Mi is "táncoltattuk" őket, csak akkor még nem tudtuk, hogy így hívják. De nekünk ezt a játékot sikerült egy nullához konvergáló pénzösszegből megvalósítani: alufólia-golyó cérnára kötve és kész!



Dog Bone Cookie Cutter Set:
Vagyis valami kutya-csont-süti sütő készlet...
A lényeg, hogy minden készlet tartalmaz hét süti-formát, és néhány vegetáriánus(!) receptet a kutyánknak, ami biztosan a kedvence lesz. Hát nem tudom, de a az én kutyám nagyon szomorú és sóvárgó szemekkel nézne, ha répát, paprikát, lisztet és egyéb "ínyencséget" kapna, még akkor is ha csont vagy kutyaház formájúra lenne sütve. És még kapunk hozzá egyéb farok-csóváló ötleteket is... most leárazva 6 dollárra 8 dollárról. Hülyének (is) megéri!

Humánus rovarfogó:
Hát ennek már leírása is olyan, hogy sok (számomra viccesnek tűnő) gondolatot nem kell hozzáfűzni:
"Olyan ember vagy aki egy légynek sem tudna ártani? Az a mottód, hogy "élni és élni hagyni", még akkor is amikor a kicsi, hatlábú, hívatlan vendég közeledik? Akkor a Katcha Bug humánus rovarfogót neked találták ki! Egyszerűen helyezd a Katch Bug-ot a rovar fölé, majd lassan csúsztasd a csapda műanyag alját, amíg az becsukódik. A rovar rá fog sétálni, ahogyan közeledik és utána kiviheted a Katcha Bugot és nincs is más dolgod, mint elhúzni a csapda alját és szabadon engedni a betolakodót. Ezzel a kezes eszközzel nem lesz gond még a nagyobb pókok befogása sem. A Katcha Bug 9 hüvelyk hosszú, hogy a kényelem érdekében ne kelljen túl közel menned a rovarhoz."
Már látom is magam előtt felcsillanó szempárokat, hogy nekem kell egy ilyen! 8 dollár.

Humánus, okos egércsapda:
Ez a csapda humánusan, élve, sértetlenül fogja be a Jerryt, hogy utána szabadon engedhessük és tovább élvezze az életet.
A teljesség kedvéért hozzátartozik, hogy ezt azért találták ki, hogy inkább ilyet használjanak, mint olyan egérfogó ragasztókat, amibe aztán még a madár, de még a macska is beleragad.

Vegetáriánus Bin Laden Csoki falatok:
"Amikor fülünkbe jutott, hogy seregeink Afganisztánban éheznek egy kis csokoládéra, mi rögtön kaptunk az alkalmon és küldtünk nekik egy kis tejtermék-mentes édességet, mely külön erre az alkalomra készült. (...) és így egy kis bosszút érezhetnek, amikor beleharapnak Osama bácsi fejébe."
Mert tényleg hatalmas bűn, hogy az állattartók levágják az állataikat és mi gyarló emberek pedig megesszük azt, sőt még a tojást is és bőrcipőt is van képünk a lábunkra húzni, de szegény amerikai katonák, akik hi-tec felszerelésekkel lövik és bombázzák a többségben ártatlan afgán embereket (gyerekek, nők, férfiak) ők tényleg ne szenvedjenek attól, hogy nem tudnak csokit enni. Ámen.
15 dollárért elő lehet rendelni! Siessünk, mert limitált!

2010. január 16., szombat

Van az a pénz...

November 18-án "új időszámítás" kezdődött a magyar rádiózás történetében, mert megszűnt a Sláger Rádió és a Danubius Rádió és felváltotta őket a Neo Fm és a Class Fm.

Talán csodálkoztunk is volna, ha nem vált volna ez is politikai üggyé. Igaz, ebben meg tudtak egyezni a házelnöktől jobbra és balra ülők, mert állítólag egyik frekvencia oda, másik meg amoda ment és így mindenki hepi.
A reggeli műsorok azért kitettek magukért mindkét oldalon és elkezdték a feszültségkeltést, hogy így nekik nem lesz állásuk... A hallgatóságot bevonva és kicsit hülyének nézve (tisztelet a kivételnek!) adták ki a vezényszavakat, hogy akkor most mindenki dudáljon, kössenek kék vagy piros szalagot az autóra, telefonáljanak be és sírják el, hogy belehalnak, ha megszűnik a rádió stb. És láss csodát megtették!
De a törvény az törvény! Elindultak az új csatornák. Kezdetben még csak az Class fizette meg az előd reggeli műsorvezetőit, aztán a napokban a Neo is letette a pénz és mindjárt nem lettek olyan rosszak ezek a rádiók (a műsorvezetőknek), mert ma már egyikük sem mondja, hogy "hogyan lehet egy demokráciában ilyen...", "a politika mindent elsöpör...", "nem törődnek a hallgatókkal...", de legfőképp a rádiósokkal...
Hát van az a pénz...

Tanulság, ahogyan Dadan Karambolo is mondta a Macska-jajban:
"Egy bolgár haverom azt mondta egyszer, ha nem tudsz valamit megoldani pénzzel, oldd meg sok pénzzel!"


2010. január 15., péntek

Első

Ma átadtam életem első töretét.

Aki nem annyira jártas a vadászat íratlan és írott szabályaiban, annak talán értelmezhetetlen az első mondatom, de mire való az internet, ha nem arra, hogy az ilyen dolgoknak utána nézzünk.
Szóval amíg az előbb említett csoport a wikipédiát kémleli, addig a többieknek elmondom a történetet.

2010. 01. 15.
ZULU 1753
Cs-val mindössze pár hónapja ismertük meg egymást közös barátunk által (D.), akit szintén egy közös barátunk (L.) által isertünk meg. Az ismertség mozgatórugója a ismét a vadászat volt, amelyet már több bejegyzésben is említettem.
Ma újból tiszteletüket tették nálunk, hogy vadász élményeiket bővítsék néhány nagyvad kilövése által. Két vendégünk érkezett, akik közül egyikőjüket én "kísértem". Egy szóróra ültünk ki, hogy oda talán majd kimerészkednek a farkaséhes vaddisznók. Nem ültünk kinn tíz perce, amikor egy suta, majd egy bak kezdte el nézegetni a kukoricát és minket, mert valamit azért gyanítottak. Távozásuk után tovább folytatva a beszélgetést, halotti csendben megjelet elöször egy, majd két, majd három Sus scrofa a szórón.
Kezdetnek nem rossz! Kezdjünk el számolgatni, de csak szigorúan fejben! Vajon hány kilót nyomhat a legkisebb egyed?
-Szerinted mennyi?
-Miért? Mennyi a határ? - kérdezett vissza trükösen a vendégünk.
-Picit várjunk... hátha jön süldő.
-Verjük le!
-Picit várjunk!
1 perc...2 perc...3 perc...
-Verjük le!
-Ha jól áll, akkor mehet!
Fültő indul! BUMM!
Helyben összerogyott.
Odaérkezésünkkor gratuláltam. Utolsó falat. Majd átadtam vadászüzvözlettel a töretet az elejtőnek, aki vadászüzvölettel fogadta.

Röviden ennyi lett volna a történet! A terminus technicusoknak pedig irány utána nézni!

2010. január 11., hétfő

Gyűjti ön a pontokat?

-Gyűjti ön a pontokat?
-Nem.
-Azért mi adunk négyet!

Hát nem teljesen így, de hasonlóan játszódott le egy rövid beszélgetés köztem és a rend őrei között. Történt ugyanis, hogy a KRESZ szabályait mellőzve, hazafelé tartva nem álltam meg a STOP táblánál, hanem csak lassítottam. Elnéztem jobbra, balra, majd kifuordulás után megint jobbra, de ekkor már nem az a kép fogadott, mint pillanatokkal korábban, mert a látómezőmben megjelent egy integető bácsi, hogy álljak mán' meg.
Gyors iratellenőrzés, majd a jól bevált bemelegítő kérdés:
-Tudja-e, hogy miért állítottuk meg?
-Igen, sejtem... (BÜNTESS MEG! :D)
Háromezer forintos kérdés:
-Elismeri a szabálytalanságot?
-Igen.
Na, ha itt nemet mondok, akkor mehettem volna a tízezer forintos kérdésért is, de így meg kellett állnom.
Jó, hogy összefutottunk...


2010. január 9., szombat

Isten döntetlenre játszik

Nem is olyan régen, talán az idősebbek még emlékeznek is rá, arról számolhattam be, hogy milyen szép és eredményes napot zártam egy decemberi vadászaton. Most egy picit egyenlítettem a számlámon.

Szerdán munkából meg. Csomagot össze. Puskát el. Autóba be. Sztrádára fel. Alföldre le.
Csütörtök hajnalban már vártuk is a libák húzását, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy néhány kevésbé szerencsés példányt elejtünk belőlük. Sajnos, előzőleg nem egyeztettünk a vadászaton való részvételi joggal megáldott nagy lilikekkel (Anser albifrons), ezért már akkor jóval több volt a sikertelen próbálkozás, mint az eredményes. Két liba hullott alá, ezekből kettőt lőtt édesapám.
Este is nagyon jó húzással voltunk megáldva, de a rutintalanság és/vagy a repülési magasság hatására csak ijesztgettük őket.
Soha senkinek rosszabb húzást, mint amilyen pénteken reggel volt!
Indulás előtt mindenki feltöltötte a lőszer készletét, de csak a vadászaton jöttünk rá, hogy ez most kevés lesz... Hogy hány lövést adtunk le, arról inkább ne szóljon a fáma, de a végén hét madarat vettünk fel és egyet később találtunk meg. Üröm az örömben, hogy a két általam meglőtt liba is akkorát huppant a szántáson, hogy fájt hallani, de rögtön nem tudtunk értük menni és később pedig már nem voltak ott, mert elfutottak, ezért üres kézzel kellett befejeznem ezt a pár napot. És itt már nem volt mit megmagyarázni, mert eleinte még lehetett a sörétre panaszkodni, de a végén már arra se...

Két tanulság:
1. Az 1,8 mm-es sörét is lehozza a libát!
2. Apróvad-vadászat továbbra sincs kutya nélkül!

2010. január 4., hétfő

4 év

Ennyi esztendő telt el kutyám világrajövetele és a a mai nap között. Ennek alkalmából egy rövid fotósorozattal kedveskednék.
Ahogy elkezdődött...
...és folytatódott
Magáért beszél
"Kutyainfluenza"
Gazda2,4:1-ben
Sok jó kedvenc, kis helyen is elfér

2010. január 3., vasárnap

Voveo vovi votum

A fogadalom tárgya lehet minden erkölcsileg jó, nagyobb jót nem akadályozó cselekedet vagy dolog.

Lassan már három napja az új esztendő napjaiban éljük életünk. Ez a három nap már elég ok arra, hogy aki fogadalmat tett, az megszegje azt. Én még egyszer sem tettem újévi fogadalmat, mivel az efféle dolgokat nem kötöm dátumhoz, hanem inkább valamilyen esemény váltja ki belőlem a fogadalmat, hogy mostantól aztán soha vagy mostantól aztán mindig..., meg persze voltak olyan fogadalmak, amelyek a sors gyakran nem kiszámítható útján való utazás közben ragadtak rám vagy ragasztottak rám. Ezen utóbbiakkal - mivel a házassági fogadalom még várat magára - főleg tanulmányaim során kerültem közelebbi, személyes kapcsolatba.
Csak a bizonytalanság eloszlatása kedvéért, hogy senkinek ne legyen olyan érzése, hogy "ez meg most miről hablatyol?", elmondom, hogy már a középiskolában eskük hadával találtam szemben magam, aminek komolysága még nem is hasonlít a vakbél-gyulladáshoz. Kollégiumunkban magukat viccesnek érző "idősebbek" fogalmazták meg a kívánságaikat, amelyeket mi erőltetett mosollyal nyugtáztunk, elvégre hadd legyen nekik karácsony...
Ehhez kísértetiesen hasonló esemény játszódott le gimnáziumi pályafutásom kezdetén is, amit itt már nem részletezek.
Évekig ki is tartottam ezekkel, de aztán jött a még tovább tanulás, ahol a két esküm keretbe foglalta, az előbb említett tevékenységet.

De talán senki nem ezekre gondolt, amikor az elején a fogadalom fogalmával indítottam, hanem jóval inkább a újévi fogadalmakra, hiszen már a második mondatban is utaltam rá.
A leggyakoribb fogadalom, amit hallani lehet, az a testtömeg néhány százalékától való megszabadulás. Ezt elkezdeni amúgy tényleg az Újév napja a legjobb alkalom, mert másnapos gyomorra úgysem tud sokat enni senki, de főleg lencsét nem... Szóval, aki így kezdi, annak az első nap kipipálva! Utána jön a karácsonyra kapott TV Shop-ból rendelt hasizom erősítő, amelyet mindössze heti kétszer öt percet használva nőknek Vénuszhoz, férfiaknak meg Mitch Bukenen-hez hasonló külsőt kölcsönöz, csak nem lesznek olyan szőrösek. Ezzel kapcsolatban két fontos, el nem évülő információ ragadt rám a kondicionáló termekben:
1. Legjobb gyakorlat a lapos hasért a tányér eltolása magunktól!
2. Hasra csak a buzik gyúrnak! :D
NINCS DE!

Nem nagyon belemenve a részletekbe van még egy gyakran hallott fogadalom, amely a dohányzás elhagyását célozza meg több-kevesebb sikerrel.
Ilyenkor aztán előjönnek olyan közhelyek, mint már csak ez a pár szál van vagy csak még egy utolsót, hasonlóan Renton-hoz (a Trainspotting című filmben), akinek már csak egy utolsó adag kellett mielőtt leszokna a heroinról. (Tudom, ez kemény és túlzó hasonlat volt, de eszembe jutott, ezért leírtam. ) Egy ismerősöm pedig azt a formáját választotta a leszokásnak, hogy megvárja míg kedvenc cigarettája elkerüli a bűvös 600 forintos határt és mint mondta, akkor abbahagyja. Egy dobozzal eddig pont 600 forintba került, ezért a jövedéki adó emelése eléggé rosszul érinti.
De ez van, ezt kell szeretni! Mert, mint tudjuk: 2010 kutya kemény év lesz!
Jó szórakozást! :D

U.i.: A képeken most nem én vagyok!

2010. január 1., péntek

Season premiere (Show Comments S02E01)

B.Ú.É.K.!
Lassan 25-ik éve, hogy a fenn látható rövidítésről az jutott az eszembe, hogy Boldog Új Évet Kívánok. De ennek mostantól vége! Többé nem lesz ilyen!
December 30-án történt, az eset, hogy elhatároztam szilveszterre megszabadulok a derékig érő szőke fürtjeimtől:D és mint új ember köszöntöm a 2010-es esztendőt. Aki már próbált bejelentkezés nélkül szilveszter közelében fodrászhoz bejutni, az tudhatja, hogy a mission: impossible. Véső elkeseredésemben benyitottam oda, ahová nem akartam, de muszáj volt. Fodrászat: sötét helyiség, egy nő olvas közepén, valamint egy öreg néni ül a búra alatt, közvetlenül a feszület alatt, a légkör leginkább egy ravatalozó légköréhez hasonlított.
-Dicsértessék! Férfiakat is vállal?
-Hát... ha nincs különleges kívánsága...
-OK! Ámen!
Már bele is ültem a székbe, különleges kívánságok nélkül. Jobban körülnézve, mindenhol képeslapok és keresztek armadája fogadta tekintetem, ami egy fodrásznál nem mindennapi. És itt jön a lényeg! A képeslapok zarándokhelyeket, valamit egyházi témájú képeket ábrázoltak. Ezek közül egy a tükör mellé volt betűzve, amely egy újévi, Jézust ábrázoló képeslap volt B.Ú.É.K. felirattal. Alatta a magyarázat: Bízd Újra Életed Krisztusra! Hát ha nem éppen a pajeszomat nyírta volna biztos lefordulok a székről, ki talál ki ilyeneket...?

Szilveszter napja. Különleges kívánságoktól mentes frizurámmal bepattantam az autóba és elhajtottam egyenesen Veszprémig, ahol barátom vendégségében voltam. Útközben csodáskodtam az évvégi teli holdon és izgultam, hogy a sűrű ködben - ami miatt kénytelen voltam 90-re lelassítani, - mikor toppan elém valami/valaki.
Szerencsés érkezés, beszélgetés, készülődés, indulás, cserregő:D, taxi, kávézó, Himnusz, konfetti, egyéb vendéglátóipari egységek, vár, Óváros tér.
Na, itt álljunk meg egy szóra!
Képzeljük magunk elé: 20-tól 70 éves korig, nők és férfiak, részegek és ittasok, tombolnak az általam már elfeledett Cherry Coke zenére. Éjjel 3.00: a pufi-dzsekis lemezlovas felszólal:
-Ööö... Háromig volt engedélyünk. Köszönöm szépen. Vége.
"Közönség":
-Nincsenek szabályok! Nincsenek Szabályok!
-Jóvan! Akkor még egy szám.
Hát ekkor már leírhatatlanná fajult az extázis és mindenki ledobta minden gátlását!
Mi meg csak pislogtunk, hogy vannak dolgok, amiket nem lehet pénzért megvenni, mert ezt látnunk kellett... szőrnyű volt.

Majd rövid pszichiátriai kezelés után folytattuk utunkat, hogy mégse csak így kezdődjön az év, jól tettük!