TRX

Nagylevegő... ésakkormostszóljonablogarrólamirőlegynaplónakisszólniakénevagyisavelemtörténtdolgokról.

Legyen szó a tegnap délutánról.

Bevezetés: múlt heti kondicionálás közben lettem figyelmes egy különös jelenségre, nevezetesen arra, hogy egy helységbe nők és férfiak bemennek, bezárkóznak, majd egy óra múlva fáradtan és izzadtan, elégedett arccal kijönnek. Hát gondoltam ezt én is kipróbálom... Be is jelentkeztem!

Nagy izgalmamban - hasonlóan mint Kimi az első Forma 1-es futama előtt - elaludtam, de nagyon... Este hétre kellett volna ott lennem, hát én célállomástól kb. 8 km-re ébredtem 18.58-kor. Talán ezért is esett meg az az eset, hogy idő hiányában mackóalsóban igyekeztem odaérni a tetthelyre. KRESZ szabályait szem előtt tartva, de nem betartva futottam meg a gyors körömet, hogy azért sokat ne késsek.

Odaérek, szívem majd kiugrik... első gyakorlat: kicsit emeljük a pulzust...

Akinek még nem mondtam volna, egy TRX edzésen vagyunk, melynek kitalálása állítólag az US Navy Seal alakulatához köthető.

Szóval pulzus az egekben... lábam remeg... és nagyon melegem van.

Pihenőidő alatt gyorsan "pótoltam az elvesztett elektrolitokat", aztán nekiugrottunk pár hasizom gyakorlatnak. Itt már voltak gondok, mert - mint előzetesen már olvashattátok - hasra csak a buzik gyúrnak, ezért itt picit meg voltam lőve. Második gyakorlatnál már a padlóról felkelés is alig ment...

De nincs megállás, mert kb. 15 perce megérkezett a biciklim:D:D:D:D:D:D:D