B.Ú.É.K.!
Lassan 25-ik éve, hogy a fenn látható rövidítésről az jutott az eszembe, hogy Boldog Új Évet Kívánok. De ennek mostantól vége! Többé nem lesz ilyen!
December 30-án történt, az eset, hogy elhatároztam szilveszterre megszabadulok a derékig érő szőke fürtjeimtől:D és mint új ember köszöntöm a 2010-es esztendőt. Aki már próbált bejelentkezés nélkül szilveszter közelében fodrászhoz bejutni, az tudhatja, hogy a mission: impossible. Véső elkeseredésemben benyitottam oda, ahová nem akartam, de muszáj volt. Fodrászat: sötét helyiség, egy nő olvas közepén, valamint egy öreg néni ül a búra alatt, közvetlenül a feszület alatt, a légkör leginkább egy ravatalozó légköréhez hasonlított.
-Dicsértessék! Férfiakat is vállal?
-Hát... ha nincs különleges kívánsága...
-OK! Ámen!
Már bele is ültem a székbe, különleges kívánságok nélkül. Jobban körülnézve, mindenhol képeslapok és keresztek armadája fogadta tekintetem, ami egy fodrásznál nem mindennapi. És itt jön a lényeg! A képeslapok zarándokhelyeket, valamit egyházi témájú képeket ábrázoltak. Ezek közül egy a tükör mellé volt betűzve, amely egy újévi, Jézust ábrázoló képeslap volt B.Ú.É.K. felirattal. Alatta a magyarázat: Bízd Újra Életed Krisztusra! Hát ha nem éppen a pajeszomat nyírta volna biztos lefordulok a székről, ki talál ki ilyeneket...?
Szilveszter napja. Különleges kívánságoktól mentes frizurámmal bepattantam az autóba és elhajtottam egyenesen Veszprémig, ahol barátom vendégségében voltam. Útközben csodáskodtam az évvégi teli holdon és izgultam, hogy a sűrű ködben - ami miatt kénytelen voltam 90-re lelassítani, - mikor toppan elém valami/valaki.
Szerencsés érkezés, beszélgetés, készülődés, indulás, cserregő:D, taxi, kávézó, Himnusz, konfetti, egyéb vendéglátóipari egységek, vár, Óváros tér.
Na, itt álljunk meg egy szóra!
Képzeljük magunk elé: 20-tól 70 éves korig, nők és férfiak, részegek és ittasok, tombolnak az általam már elfeledett Cherry Coke zenére. Éjjel 3.00: a pufi-dzsekis lemezlovas felszólal:
-Ööö... Háromig volt engedélyünk. Köszönöm szépen. Vége.
"Közönség":
-Nincsenek szabályok! Nincsenek Szabályok!
-Jóvan! Akkor még egy szám.
Hát ekkor már leírhatatlanná fajult az extázis és mindenki ledobta minden gátlását!
Mi meg csak pislogtunk, hogy vannak dolgok, amiket nem lehet pénzért megvenni, mert ezt látnunk kellett... szőrnyű volt.
Majd rövid pszichiátriai kezelés után folytattuk utunkat, hogy mégse csak így kezdődjön az év, jól tettük!
Lassan 25-ik éve, hogy a fenn látható rövidítésről az jutott az eszembe, hogy Boldog Új Évet Kívánok. De ennek mostantól vége! Többé nem lesz ilyen!
December 30-án történt, az eset, hogy elhatároztam szilveszterre megszabadulok a derékig érő szőke fürtjeimtől:D és mint új ember köszöntöm a 2010-es esztendőt. Aki már próbált bejelentkezés nélkül szilveszter közelében fodrászhoz bejutni, az tudhatja, hogy a mission: impossible. Véső elkeseredésemben benyitottam oda, ahová nem akartam, de muszáj volt. Fodrászat: sötét helyiség, egy nő olvas közepén, valamint egy öreg néni ül a búra alatt, közvetlenül a feszület alatt, a légkör leginkább egy ravatalozó légköréhez hasonlított.
-Dicsértessék! Férfiakat is vállal?
-Hát... ha nincs különleges kívánsága...
-OK! Ámen!
Már bele is ültem a székbe, különleges kívánságok nélkül. Jobban körülnézve, mindenhol képeslapok és keresztek armadája fogadta tekintetem, ami egy fodrásznál nem mindennapi. És itt jön a lényeg! A képeslapok zarándokhelyeket, valamit egyházi témájú képeket ábrázoltak. Ezek közül egy a tükör mellé volt betűzve, amely egy újévi, Jézust ábrázoló képeslap volt B.Ú.É.K. felirattal. Alatta a magyarázat: Bízd Újra Életed Krisztusra! Hát ha nem éppen a pajeszomat nyírta volna biztos lefordulok a székről, ki talál ki ilyeneket...?
Szilveszter napja. Különleges kívánságoktól mentes frizurámmal bepattantam az autóba és elhajtottam egyenesen Veszprémig, ahol barátom vendégségében voltam. Útközben csodáskodtam az évvégi teli holdon és izgultam, hogy a sűrű ködben - ami miatt kénytelen voltam 90-re lelassítani, - mikor toppan elém valami/valaki.
Szerencsés érkezés, beszélgetés, készülődés, indulás, cserregő:D, taxi, kávézó, Himnusz, konfetti, egyéb vendéglátóipari egységek, vár, Óváros tér.
Na, itt álljunk meg egy szóra!
Képzeljük magunk elé: 20-tól 70 éves korig, nők és férfiak, részegek és ittasok, tombolnak az általam már elfeledett Cherry Coke zenére. Éjjel 3.00: a pufi-dzsekis lemezlovas felszólal:
-Ööö... Háromig volt engedélyünk. Köszönöm szépen. Vége.
"Közönség":
-Nincsenek szabályok! Nincsenek Szabályok!
-Jóvan! Akkor még egy szám.
Hát ekkor már leírhatatlanná fajult az extázis és mindenki ledobta minden gátlását!
Mi meg csak pislogtunk, hogy vannak dolgok, amiket nem lehet pénzért megvenni, mert ezt látnunk kellett... szőrnyű volt.
Majd rövid pszichiátriai kezelés után folytattuk utunkat, hogy mégse csak így kezdődjön az év, jól tettük!
3 megjegyzés:
A szörnyű szó bántó.
Thomas Mann szavait idézve remélem érthetőbb lesz miért.
"A világnak sok a közepe, mindenki számára más, s mindenki számára másként fekszik. Te csupán félrőfnyire állsz tőlem, de körötted egy világ van, amelynek közepe nem én vagyok, hanem te. Az én világomnak a közepe azonban én vagyok."
Neked volt szörnyű? , vagy hogy a Magyar átlagember ilyenforma őszinte örömét kelett látnunk?
nem mindegy
Nagyon sokat gondolkodtam, hogy miként lehetne kifejezni azt, aminek szem- és fültanúi voltunk, de rájöttem, hogy lehetetlen, mert igazából nem is tudom, hogy milyen élményünk is volt. Utólag olvasva bejegyzésem, már nekem sem tetszik és nem vagyok büszke se arra, amit írtam, de nem törlöm ki, mert mégiscsak akkori "világomnak" a része volt.
Egyébként teljesen igazad van, de mindketten tudjuk, hogy ott valami mégsem volt rendben.
De elhatárolódom attól a kijelentésedtől, hogy átlagemberek voltak, szerintem nem...
Az elhatárolódásod jogos.
Kéne a KSH, de ugye kicsit bajos:D
és itt jön majd a válasz, hogy .....,.....
én meg mondom erre, hogy jó.....,.....
Megjegyzés küldése